A tisztább és biztonságosabb közlekedés érdekében a keddtől érvénybe lépő új szabályok révén szigorodik a korábbi típusjóváhagyási és a teljes európai piacfelügyeleti rendszer, fokozódik a vizsgálatok minősége és függetlensége, valamint erősödik az uniós piacon már forgalomban lévő gépkocsik ellenőrzése - közölte az Európai Bizottság hétfőn.
Nemcsak Írországban sértette meg a koronavírus-járvány miatti karanténszabályokat és egészségügyi iránymutatásokat Phil Hogan, az Európai Bizottság kereskedelmi ügyekét felelős ír biztosa, hanem Brüsszelbe visszaérkezve is, sőt a Bizottság elnökének adott magyarázkodó leveléből is kihagyott információkat, így valójában a kirúgás határára került – írja ma reggeli hírlevelében a Politico. Sőt, Dublinban már Hogan lehetséges utódáról beszélnek, ami szintén arra utal, hogy a menesztése reálissá vált.
Az Európai Bizottság ma az ötödik vakcinagyártó vállalattal, a Modernával is lezárta a tájékozódó jellegű megbeszéléseit egy, a Covid19 ellen potenciálisan hatékony oltóanyag beszerzéséről és így annak közelébe ért, hogy előzetes piaci kötelezettségvállalást tudjon megtenni a kifejlesztés alatt álló oltóanyagra – jelentette be a brüsszeli testület.
Hatalmas botrányt kavart az ír uniós biztos Phil Hogan és Dara Calleary ír mezőgazdasági miniszter azzal, hogy egy vesztegzár alá helyezett írországi területre mentek a parlament golfklubjának mintegy 80 fős vacsorájára múlt szerdán. Ezzel ugyanis megsértették a járványügyi szabályokat, ráadásul az ír biztos az úton odafele vezetés közben még mobiltelefonált is, ami miatt a rendőrség megállította. Az ír mezőgazdasági miniszter már beadta lemondását, és ugyanerre szólította fel az uniós biztost is a saját hazája miniszterelnöke. Phil Hogan azonban állítólag nem akar lemondani, vasárnap nyilvánosan bocsánatot kért és részletes beszámolót küldött főnökének, az Európai Bizottság elnökének, aki egyelőre további magyarázatot vár Hogan tetteire.
Közzétette ma a javaslatát az Európai Bizottság arra, hogy mely tagállamok mekkora kölcsönt kapjanak a tavasszal a koronavírus miatt létrehozott szükséghelyzeti munkaerőpiaci támogatási alapból (SURE). A javaslat 15 tagállamnak nyújtandó 81,4 milliárd eurós pénzügyi támogatásról szól, ez megy tehát a tagállamokat tömörítő Tanács elé elfogadásra. A listán egyelőre nincs rajta Magyarország, mert Portugáliával együtt az ő kérelmüket még vizsgálja a Bizottság, és rövidesen bejelenti majd a döntést. Várhatóan Magyarország is kap majd jelentős hitel alapú forrást, hiszen a 100 milliárd eurós elméleti keretből most csak 81,4 milliárd eurót allokált a Bizottság.
A koronavírus okozta világjárvány visszaszorítása érdekében az Európai Unió 128 millió euróval (mintegy 45,2 milliárd forinttal) támogat 23 új kutatási projektet - közölte az Európai Bizottság kedden.
A koronavírus-válság kapcsán a közvélemény fókuszába került az Európai Unió és annak válságkezelési eszközei. Több kritika érte az EU-t a lassú reakció miatt, a valóban kicsit késve meghozott döntéseit viszont esszenciális jelentőségűnek tekinthetjük. Az intézkedések nem véletlenül születtek meg ilyen lassan, és az sem meglepő, hogy végül kellően grandiózusra sikerültek. Az intézményrendszer ugyanis kifejezetten bonyolult: Bizottság, Tanács, Európai Tanács, EKB - sokat írunk róluk, de az EU működésének megértéséhez fontos tisztában lennünk vele, hogy melyik intézmény valójában milyen feladatokat lát el, és tulajdonképpen melyik is az, amelyik irányítja a közösséget. Ezt járjuk körbe.
Az Európai Bizottság átfogó vizsgálatot indít a Fitbit aktivitásmérő okosórát gyártó cég és a Google amerikai internetes óriásvállalat által tavaly novemberben kötött felvásárlási megállapodás ügyében - közölte Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős biztos kedden.
Az Európai Bizottság szerződést írt alá Gilead Sciences-zel az újfajta koronavírus elleni, remdesivir hatóanyagú, Veklury nevű gyógyszer terápiás kiszereléseinek biztosításáról - jelentette be szerdán Dana Spinant, a brüsszeli testület szóvivője.
Pert indít a Facebook közösségi hálózati portál az uniós bíróságon az Európai Bizottság ellen.
Az Európai Bizottság elnöke után a hétvégén az Európai Tanács elnöke is olyan jelzést küldött egy interjúban, amely szerint mégiscsak erős jogállamisági fegyvert kapna a kezébe „Brüsszel” ahhoz, hogy a problémásnak ítélt tagállamok EU-pénzeit 2021-től visszatartsák, vagy megvágják. Ez gyökeresen más kimenetelt jelentene, mint amit a magyar és a lengyel kormányfő a maratoni EU-csúcsot lezáró sajtótájékoztatón mondott, igaz még nincs végső döntés, az csak az ősszel várható, ami így minden bizonnyal forrónak ígérkezik.
Bőven összejön a többség azon állásfoglalás mögött, amelyről ma szavaz rendkívüli ülésén az Európai Parlament és amely elutasítja az állam- és kormányfők által ötnapos tárgyalással összehozott költségvetési alkut – vázolja reggel hírlevelében a Politico. Ez azonban még nem a végső EP-szavazás, csak egy nagyon erős figyelmeztetés az állami vezetőknek, hogy alakítsanak még a keddre összehozott alkun és részben egy visszavágás az EP felől azért, mert nem vonták be kellő mértékben az intézményt az uniós helyreállítási alapról szóló egyeztetésekbe.
Bár kétértelműen megfogalmazott és ártatlannak tűnő szöveget fogadtak el az állam- és kormányfők az EU-pénzek jogállami feltételekhez kötéséről a kedden véget ért csúcstalálkozón, valójában egy komoly szankciós mechanizmus bevezetése előtt nyitották ki az ajtót és ezt meg is erősítette tegnap este a német ZDF televíziónak adott nyilatkozatában Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke által elmondottakból az rajzolódik ki, hogy az EU-pénzek kifizetésénél egy olyan jogállamisági szankciós mechanizmus elfogadása felé haladunk, aminek bevezetését és később esetleg a szankciók kivetését még a magyar és a lengyel kormány együttes vétója sem tudná megakadályozni az Európai Tanácsban. Ez pedig egy sokkal kedvezőtlenebb kimenetet jelentene, mint amiről tegnap reggel a két kormányfő beszélt a sajtótájékoztatóján. Talán nem véletlen, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter egy ma reggeli lapinterjúban azt mondta: „Arra számítok, hogy ősszel egy új, minden eddiginél keményebb, gátlástalanabb támadássorozat veszi kezdetét.”
A Portfolio óvatos becslései szerint a 2014-2020-as uniós ciklusban minden csatornán keresztül elosztható 39 milliárd eurónyi EU-támogatáshoz képest a 2021-2027-es időszakban akár 52,8 milliárd euróra is ugorhat a Brüsszelből várható pénztömeg 2018-as árak mellett, ami azt jelentené, hogy reál értelemben 35%-kal több EU-pénzre számíthat Magyarország. Mivel a magyar állami önrész kötelezően jócskán megugrik, így az itthon elosztható teljes forrástömeg 44-ről óvatos becsléseink szerint akár 61,5 milliárd euróra, azaz akár 40%-kal is megugorhat. Mindez akkor igaz, ha Magyarország tényleg kéri a számára rendelkezésre álló sokmilliárd eurós hitelt a koronavírus-válság miatt felállított helyreállítási alapból.
Egy új jogállamisági feltételrendszer bevezetéséről állapodtak meg kedd hajnalban a tagállami vezetők a 2021-2027-es költségvetés és a NextGenerationEU keret forrásainak védelme érdekében, de a feltételrendszer kidolgozását későbbre halasztották és az esetleges szankciókról szóló szavazási módszer elég puhára sikeredett.
Pénteken délelőtt 10-kor elkezdődött és kedd reggel 6 óra előtt ért véget az uniós állam- és kormányfők február utáni újabb személyes csúcstalálkozója, amelynek az volt a célja, hogy megállapodjanak a koronavírus-válság miatti helyreállítási alapról és vele párhuzamosan a 2021-2027-es keretköltségvetés összes fontos részletéről, feltételeiről. Ez végül sikerült, mert Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kedd reggel fél 6-kor posztolta ki, hogy megvan az alku. A legnagyobb vita a büdzsék méretéről és belső összetételükről, valamint a folyósítás feltételeiről, jogállamisági feltételrendszerhez kötéséről zajlott. Az alábbiakban összefoglaltuk azt a hat legfőbb témakört, amely mentén meg kellett egyeznie a vezetőknek és hírfolymunkban beszámoltunk a csúcstalálkozó fontosabb híreiről, értesüléseiről, nyilatkozatairól.
Árgus szemekkel figyelte a világ vasárnapról hétfőre virradóra is azt, hogy a 27 uniós tagállami vezető meg tud-e egyezni többek között a 750 milliárd eurósra tervezett helyreállítási alapról és abban a vissza nem térítendő támogatások mértékéről. Ez egyelőre nem sikerült, többek között azért, mert a négy fukarnak mondott tagállam továbbra is ragaszkodott a legfeljebb 350 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatáshoz, míg a német-francia páros, illetve az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke 500 milliárd eurós volument javasolt korábban. Ez a huzavona arra késztette az Európai Bizottság felzárkóztatási támogatásokért is felelős portugál származású uniós biztosát, hogy hétfőn hajnali 1-kor a Twitteren szálljon bele a négy fukarba négy látványos ábrával.
Összesen 140 közlekedésfejlesztési projekt támogatását hagyta jóvá ma az Európai Bizottság az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF) és egyetlen projektként a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal fejlesztését is rajta találjuk a listán. A többek között a menetidő rövidítését célzó fejlesztési munkákra 47,1 millió eurónyi, mai árfolyamon kb. 17 milliárd forintnyi támogatást hagyott jóvá a testület a most kiosztott összesen 2,2 milliárdos kereten belül.
Egy új, 3 pillérből álló nagyszabású adócsomagot fogadott el ma az Európai Bizottság azért, hogy visszaszorítsa az adóelkerülést és a tisztességtelen adóversenyt az EU-n belül és kívül, és így a többlet adóbevételekkel áttételesen hozzájáruljon a tagállamok koronavírus-járvány miatt megugró kiadásainak finanszírozásához.
Szerdán az Európai Bizottság több olyan azonnali, rövid távú intézkedést is bemutatott, amelyek célja az uniós egészségügyi felkészültség megerősítése a koronavírus-járvány kitöréseire.
A nap végére előkerültek az eladók.
Van, aki új világjárványtól tart.
Korábban a forint gyengült a főbb devizákkal szemben, de már pozitív tartományban mozog.
Ez nagyot szólhat - ha tényleg működik.
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
