Az Európai Bizottság az uniós bíróság elé idézi Magyarországot és átalányösszegű pénzügyi szankció, valamint napi kényszerítő bírság kiszabását kéri, amiért Magyarország nem tartotta be a menekültügyre és a visszatérésre vonatkozó uniós szabályokkal kapcsolatos tavaly decemberi bírósági ítéletet - tájékoztatott a brüsszeli testület pénteken sajtóközleményben.
Elkészítette a jogállamisági mechanizmus keretében az Európai Bizottság azokat az információkérő leveleket Magyarországnak és Lengyelországnak, amelyekben kéthónapos határidővel válaszokat vár az EU-pénzek felhasználásával kapcsolatos konkrét aggodalmaira és már csak Ursula von der Leyen aláírására várnak a levelek, hogy a napokban ki is küldhessék azokat a két tagállam számára – tudta meg a Bloomberg magasrangú brüsszeli bizottsági illetékesektől.
Idén dinamikusan növekszik a magyar gazdaság, és jövőre is 5% feletti lehet a dinamika az Európai Bizottság őszi prognózisa szerint. A globális értékláncok problémái ellenére Magyarország gazdasága érdemben bővülhet, amit a gazdaságpolitikai ösztönzők tartanak magas szinten. Azonban nemcsak a gazdasági növekedés lesz magas, hanem az infláció is. Az állami költekezés hatására mind a költségvetési hiány, mind az államadósság csak lassan csökken.
A magyar gazdaság szenved a többszörösére emelkedett áram- és gázárak miatt, de a lakossági rezsi fix ára biztosan fennmarad a választásokig, mert azt a kormány megvédi – hangsúlyozta Orbán Viktor a Kossuth Rádió péntek reggeli interjújában. Mindez azt is jelenti, hogy a kormány a legmagasabb szinten is elismerte, hogy a gazdasági szereplőknek súlyos nehézségeket okoz az elszálló energiaár, de egy október közepi kormányzati ígéret ellenére a mai műsorban nem hangzott el semmilyen információ arra, hogy ezzel akar-e bármit kezdeni a kormány, terveznek-e lépést a vállalati kör számára.
Az elmúlt hetek híráramlásával összhangban kiszivárgott Brüsszelben a régóta várt uniós energetikai taxonómia-rendelettervezet tartalmának egy része, ami „környezetvédelmileg fenntartható” energiaként címkézné meg a gázt és a nukleáris energiát is, hogy így egyszerre szereljék le mindkét energiahordozó ellenlábasait a tagállamok között.
Az ENSZ éghajlatvédelmi konferenciájának keretében kedden egy úttörő partnerséget hozott létre az Európai Bizottság, az Európai Beruházási Bank és a Bill Gates által vezetett a Breakthrough Energy Catalyst, amely ösztönözni fogja a kritikus éghajlati technológiákba történő beruházásokat.
Az Európai Bizottság vizsgálatot indít annak értékelésére, hogy Magyarország döntése sérti-e az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet 21. cikkét – olvasható a testület pénteki közleményében. Brüsszel az Aegon hazai érdekeltségének eladását vizsgálja.
„A 2021-es Európai Innovációs Eredménytábla azt mutatja, hogy az üzleti élet és a vállalkozói szellem egyre inkább virágzik Magyarországon” – emelte ki a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban az Európai Bizottság innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és fiatalokért felelős biztosa annak apropóján, hogy október 28-án Magyarországra érkezett. Marija Gabriel a látogatása során felkereste a budapesti székhelyű uniós intézményt, az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet is, és az írásos interjúban szó volt az intézménynek a magyar a startup-világban betöltött lényeges szerepéről is amellett, hogy számos nagy magyar sikertörténetet is név szerint kiemelt. Az uniós biztos az interjúban részletesen beszélt a magyar felsőoktatási intézmények különböző uniós programokban való részvételéről és a magyar innovációs ökoszisztéma erősítésében való kulcsfontosságú szerepükről. Szóba kerültek a koronavírus-járvány digitális oktatásra és a népszerű Erasmus+ programra, továbbá a Brexit oktatási programokra gyakorolt hatásai is, valamint az is, hogy az uniós csatlakozásunk óta bekövetkezett több százezer fős kivándorlást és az agyelszívás jelenségét hogyan, milyen uniós stratégiákon keresztül lehet fékezni.
Arra a szerda kora este megjelent hírre, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök több európai gázszállításra utasította a Gazprom vezérét, beszakadt Európa legnagyobb gáztőzsdéjén a kereskedési ár.
A szeptember végétől október első napjaiig látott extrém gázár-drágulás után az elmúlt három hétben stabilizálódás jeleit a gázár Európa legnagyobb gáztőzsdéjén, és ez a fűtési szezon kezdetén már jó hírnek számít, igaz rendkívül magas szinten stabilizálódott a gázár. Így azoknak a cégeknek, amelyeknek mostanában kell új beszerzési szerződést kötnie, biztosan szívják a fogukat.
Az energiaügyi miniszterek keddi rendkívüli ülése kapcsán már beszámoltunk róla, hogy maga az energetikáért felelős biztos állapította meg: mindenki egyetért a gáz hosszú távon is fontos szerepéről az energia átmenet során, most viszont a Politico arról is ír, hogy nemcsak a gázt, hanem a nukleáris energiát is elismerheti az Európai Bizottság „környezetvédelmileg fenntartható” energiaként a készülő taxonómia-rendeletben, amelynek tartalmát már novemberben nyilvánosságra hozhatják. Az időzítés nem véletlen: így még a leköszönő Merkel-kormány időszaka alatt történne a döntés, nem az erősen atomellenes új német kormány alatt és az, hogy mind a gázt, mind a nukleáris energiát zöldnek címkéznék egyetlen rendelet keretében, azt is elérné, hogy meglegyen a szükséges minősített többség a tagállamokat tömörítő Tanácsban a döntéskor. Mindez Paks szempontjából is fontos, mert így plusz finanszírozási források is megnyílhatnak előtte, igaz hétfőn a parlamentben Orbán Viktor kormányfő egyértelműsítette, Paks I. üzemidő-hosszabbítását nem mérlegelik, hanem csak az új beruházással foglalkoznak.
Jelentős viták vannak a tagállamok között abban, hogy az uniós karbonkvóta árának emelkedése mekkora hatást gyakorolt a gáz- és azon keresztül az áram árának elszállására, de jelenleg nincs erős bizonyíték arra, hogy az ETS-rendszer lenne a fő felelős, sokkal inkább világpiaci fundamentális okokról beszélhetünk, így nem szabad rohanni az uniós szintű lépésekkel, be kell várni a következő hónapok elemzéseit – hangsúlyozta az energiaügyi miniszterek mai rendkívüli luxemburgi tanácsülésén Kadri Simson a nyilvános rész videója szerint.
Megöli az európai középosztályt, amit az Európai Bizottság és annak alelnöke, Frans Timmermans zöld megállapodásért felelős biztos a Fit for 55 nevű új klímacsomagjával csinál - jelentette ki az energiárak emelkedésével kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön, az európai uniós tagállamok vezetőinek kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójára érkezve.
Ahhoz, hogy az Európai Bizottság elfogadja a 2511 milliárd forintos magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet, az szükséges, hogy Magyarország teljesítse az Európai Bizottság által már 2019-ben és 2020-ban az országspeficikus ajánlásokba beleírt feltételeket, így például érdemi reformokat hajtson az uniós pénzek védelmére és a jogállamiság terén – jelentette ki az EU-Monitornak nyilatkozva Paolo Gentiloni.
Egy nem-hivatalos papírt küldött körbe kedden a lengyel kormány a tagállamoknak a csütörtök-pénteki EU-csúcs előtt, amelyben azt szorgalmazza, hogy meg kell vizsgálni a 2050-es klímacél elérését szolgáló „Fit for 55” csomag minden olyan elemét, ami az energiaárak emelkedését okozhatja és meg kell fontolni ezek halasztását, vagy módosítását, továbbá az ETS-rendszer kiterjesztési terveit is módosítani célszerű – tudta meg a Politico.
Az Európai Bizottság a mai napon közleményt fogadott el, amelyben felméri a Covid19-válságot követően megváltozott gazdasági kormányzási körülményeket, és újraindítja az uniós gazdasági kormányzási keret felülvizsgálatáról szóló nyilvános vitát - olvasható a testület keddi tájékoztatójában.
A magas energiaárak megmutatták, hogy jó az a magyar árrendszer, amely a rezsicsökkentést lehetővé teszi, ugyanis más európai országok lakosaitól eltérően a magyar fogyasztók semmit sem éreznek a hatalmas gázár-emelkedésből - jelentette ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter hétfőn Brüsszelben.
Az október 21-22-i EU-csúcson domináns téma lesz az energiaárak elszabadulása, és rá pár napra, október 26-án rendkívüli miniszteri tanácsülést is tartanak ugyanerről a témáról Luxembourgban - derül ki az Európai Tanács ülésnaptárából.
A napokban már kiszivárgott rövid és középtávú intézkedéscsomagot jelentette be szerdán a tagállamok felé az Európai Bizottság azért, hogy a rendkívüli mértékben megemelkedett gáz- és áramárak hatásait minél inkább enyhíteni lehessen a következő hónapokban a sérülékeny lakossági fogyasztói és kkv-körben. Az intézkedéscsomagból jól látszik, hogy egyáltalán nem akar visszafordulni az Európai Bizottság a 2050-es klímacél érdekében nyáron javasolt Fit for 55 csomagból és a karbonárak rendszerének tervezett kiterjesztéséből, mint ahogy azt Orbán Viktor kormányfő javasolta, mert a brüsszeli testület úgy látja, hogy csak előre lehet menni, nem pedig visszafelé, illetve az áram- és gázárak mostani elszabadulásában az ETS-rendszernek csak kis szerepe volt, sokkal inkább a kereslet-kínálat felborulása a fő ok.
Az Európai Parlament zöld képviselőcsoportja egy új jogszabálytervezetet terjeszt be, amelynek célja, hogy szabályozza a közösség fegyverexportját. Ennek keretein belül például megtiltanák a fegyverek kivitelét olyan országokba, amelyek súlyosan megsértik az emberi jogokat vagy fenyegetik a regionális békét – írja a Politico.
Oroszország veszteségei is nagyok.
Az űrrepülést és a hadászatot is forradalmasíthatja a fejlesztés.
Teljes katasztrófától tartanak a fekete-tengeri területen.
Tűzveszély a felhők között: ez az apró tárgy okozhat katasztrófát a repülőgépeken.
A Moody's felmérése szerint világszerte egyre több a probléma.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
